A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom


Turzó Ádám Pál

2016. szeptember 20. 05:20




A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.

A robotok elveszik a munkát
Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy jött egy technológia, ami miatt aztán sokan elvesztik a munkájukat. Persze, a változást senki nem tűri jól, pláne ha az épp a munkát érinti, de azért az látszik, hogy az ember a végén mégiscsak dolgozik, de egy még fontosabb, összetettebb, érdekesebb munkát kapott a monoton “embergép-szerű” munka helyett. A mostani, negyedik ipari forradalom sem más ebben:

most a munkát az okosrobotok veszik el, a modern technológia pedig, ami ezt lehetővé teszi, a digitalizáció, ennek a forradalomnak a “gőzgépei” a kiber-fizikai rendszerek és a digitalizáció.

Ez azt jelenti röviden, hogy új munkakörök, új termékek, ellátási láncok, gyártási folyamatok születnek, az informatikusok és az informatikai tudás még értékesebb lesz. éppen ezért valószínűleg azok a gazdaságok lesznek a nagy nyertesei, amelyek a magas hozzáadott-értékű, sok befektetést igénylő digitális termelésre rendezkednek be. És ez egy olyan terület, ahol Magyarországnak és Európának is van keresnivalója.



Az ipar 4.0 és a tanulás
Az új világ más követelményeket támaszt majd a jövő dolgozóival szemben, a World Economic Forum tanulmánya szerint 5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban – igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. Természetesen a megszűnő és az előálló munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik, ezért óriási felelőssége van az országok oktatáspolitikáinak abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.



Európa elveszíti az iparát?
Európa az elmúlt 20 évben sokat veszített az ipari kibocsátása súlyából. Míg 1991-ben még a világ ipari hozzáadott értékének 36 százalékát Európa termelte meg, addig 2011-ben már csak negyedét. Hasonló trendet járt be Japán és Észak-Amerika is, miközben a fejlődő országok megduplázták ipari hozzáadott érték kibocsátásukat.

De nem csak a világ, Európa is kettészakadt: míg egyes országok, például Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország ipara nagyot zsugorodott, addig a németek, olaszok, svájciak ipari hozzáadott értéke csak mérsékelten esett vissza a világpiachoz képest. Igaz, az ipar 4.0 – mint gazdasági stratégiai koncepció – éppen az emiatt aggódó németektől indult el, az ő tervük volt az ipar digitalizációjára és ezzel a versenyképességük megőrzésére. Az eredetileg német kezdeményezés mára az Európai Unió iparfejlesztési stratégiájának alapja lett.

Újraiparosítás
Az ipar 4.0 tehát Európa nagy lehetősége arra, hogy megállítsa az ipara leépülését, sőt, visszájára fordítsa a trendet. Az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal szemben a magas szintű automatizáció az egyik leghatékonyabb fegyver. A feltörekvő országok az emberi-munka igényes, több manuális beavatkozást igénylő termelésben jeleskednek, így Nyugat-Európának a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulni. Ez azonban se nem könnyű, se nem olcsó feladat:

Az Európai Bizottság 2012-es terve szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Ez azt jelenti, hogy Európának 500 milliárd eurónyi hozzáadott értéket és 6 millió új munkahelyet kellene megteremtenie.
Csak összehasonlításképpen: az 500 milliárdos szám nagyjából az olasz ipar kibocsátásnak kétszerese. A Roland Berger tanulmányában alapvetően azzal számol, hogy 2030-ra érhető el ez az ambiciózus cél, ehhez évi 90, vagyis összesen 1350 milliárd euró befektetésére lenne szükség.
Az ipari kibocsátást többféleképpen is lehet növelni, nemcsak egyszerűen új vagy korábban külföldön gyártott termékeket lehet Európába hozni. Hanem például Európában gyártott robotokkal, amelyeket európai munkaerővel programoztak, európai IT-centerekben fejlesztett szoftverekkel üzemeltetve európai laborokban megtervezett termékeket lehet gyártani Kínában is. Így az ipari termelés egy jóval magasabb hozzáadott értékű részét szerezhetné meg Európa, és ami nyilván még fontosabb nekünk: akár Magyarország.

Az ipar 4.0 számokban
A BCG úgy becsüli, hogy az ipar 4.0 hatása Németországban önmagában évi 1 százalékponttal emelheti a GDP-t a következő évtizedben, összesen 390 ezer munkahelyet teremt és 250 milliárd eurónyi ipari beruházást generál (ami az ipari bevételek 1-1,5 százalékára rúg). Ugyanakkor az ipar 4.0-ba való átmenet inkább hosszabb, 20 éves időtávon válik igazán gyümölcsözővé.

A PwC világszerte 2000 nagyvállalatot kérdezett meg ipar 4.0 témában, a főbb megállapítások:

Nagyjából 907 milliárd dollárt, az ipari bevételek kb. 5 százalékát fogják ipar 4.0-ra költeni a cégek, főleg szenzorokra, hálózati eszközökre és szoftverekre, ugyanakkor a befektetések 55 százaléka két éven belül megtérül.
Átlagosan 3,6 százalékos költségcsökkenést, nominálisan 427 milliárd dolláros megtakarítást várnak az ipar 4.0 fejlesztésektől,
és 2,9 százalékos, 421 milliárd dolláros bevételnövekedést.


Ipar 4.0 alapfogalmak


Horizontális és vertikális integráció
A mostani ipari IT-rendszerek többsége nem integrált digitálisan sem horizontálisan, azaz a gyáron kívül (beszállítók, nagy- és kiskereskedelem, vásárlók), sem vertikálisan, azaz gyáron belül (mérnöki, gyártó, marketing, értékesítési, raktár és egyéb részlegek). De mit jelent ez?

A horizontális integrációra jó példa, hogy a Dassault Systémes és a BootAeroSpace egy olyan platformot indított el Európában, amely a hadipar és a repülőipar teljes értékláncát integrálja, a beszállítókat a megrendelőket egyetlen helyen hozza össze. A horizontális integráció a globális értéklánc egy új generációját fogja jelenteni, ami azt is jelenti, hogy az áruk, alkatrészek, szolgáltatások egy közös platformon és jóval hatékonyabban cserélnek gazdát.

A vertikális integráció lényege, hogy a gépekben, raktárakban sőt, akár a félkész termékekben olyan szenzorok és hálózati eszközök kapjanak helyet, amelyek lehetővé teszik a gyártási folyamat digitalizálását és hatékonyabbá tételét. Az ezekből a szenzorokból álló új hálózatot ipari internetként is szokás emlegetni. A Bosch Rexroth, egy autóipari beszállító például egy félautomata decentralizált gyártási rendszert dolgozott ki. A megmunkálandó félkész termékre az érintéses kapubelépőknél is használ RFID technológiájú kódokat tesznek, amelyek alapaján a munkaállomások tudják, hogy milyen munkát kell elvégezni a terméken.

Kiber-fizikai rendszerek
Az IT-rendszerek az ipar 4.0-ban tehát sokkal szorosabban kapcsolódnak a különböző alrendszerekhez, folyamatokhoz, belső és külső tárgyakhoz, raktárakhoz és az ügyfelekhez (vertikális és horizontális integráció). Az így alkotott komplex kiber-fizikai rendszerekkel valós időben lehet irányítani a termelést, és olyan személyre szabott termékeket lehet gyártani, amilyenre korábban nem volt példa.

A kiber-fizikai rendszerekkel rendelkező “okosgyárakban” a reálfolyamatokat a virtuális világba tükrözik, ahol a gyártási folyamatokat nyomon követik interaktív beavatkozási pontokkal, lehetővé téve a decentralizált, automatizált döntéshozatalt.
Például a Siemens és egy német gépgyártó egy olyan virtuális gépet fejlesztett, amely a virtuális térben tervezi meg a gyártási folyamatot a valódi gépekből származó adatok alapján. Ezzel a gépsor átállítási idejét 80 százalékkal tudják csökkenteni. Az okosgyárakban a kiterjesztett valóság megoldások is helyet kapnak, például ha egy szerszám meghibásodik, akkor a dolgozók egy okosszemüvegen keresztül kaphatnak instrukciókat a javításhoz.

Egyedi tömeggyártás
Sok gyártó felismerte, hogy az ügyfelek egyre konkrétabb igényekkel rendelkeznek, egyre személyre szabottabb terméket szeretnének, ezért is jelentek meg a moduláris okosórák, telefonok, és az egyéb olyan műszaki termékek, amelyek már pontosan azokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, amit az ügyfél megálmodott. Ezt a trendet követi le az ipar 4.0 a gyártásban is, egy autógyárban a szerelőszalagot nem kell leállítani és átállítani ahhoz, hogy különböző felszereltségű autók gördüljenek le a szalagról. Nem csak a gyártás változik meg, hanem új termékek is létrejönnek, és olyan platformok, ahol az ügyfél pontosan kommunikálni tudja a gyártó felé, hogy mit is szeretne.

Ezt hívják egyedi tömeggyártásnak, ami az ipar 4.0 egy másik fontos eleme.

Big Data
Természetesen a gyártási folyamatok digitalizálása azt is jelenti, hogy hatalmas mennyiségű adat keletkezik a gyárakban, aminek az elemzése nem csak nagy számítási kapacitást és adattároló készséget, hanem speciális elemzési tudást is igényel. Ehhez egyrészt kiváló szoftveres támogatásra, másrészt tehetséges IT-szakemberekre is szükség van, méghozzá az adott iparágban szerzett tapasztalattal. Az adatok elemzésének a döntéshozatalban, a gyártási folyamatok javításában és ezek által a versenyképesség növelésében van nagy szerepe.



Magyarország a negyedik ipari forradalomban
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon az ipar 4.0 kezdeményezés ugyan még gyerekcipőben jár, de a jó hír, hogy magyar ipar digitalizációjában rejlő potenciál hatalmas. Ha csak önmagában a magyar ipar GDP-n belüli súlyát tekintjük, akkor Európához képest nálunk még mindig viszonylag magas, a németekéhez hasonló súlya van az iparnak. Ugyanakkor az ipar 4.0-ra való felkészülésben inkább az átlag alatt vagyunk. A régión belül a csehek és valamivel a szlovákok előznek meg minket ebben a Roland Berger “ipar 4.0 felkészültség” indexe szerint.

A kormány is felismerte, hogy az ipar digitalizációja fontos cél, és ezt az iparfejlesztési startégiában, vagyis az Irinyi tervben is rögzítette, amely szerint:

a hazai iparfejlesztésnek a magas hozzáadott-értékű tevékenységek irányába kell elmozdulnia,
ösztönözni kell az innováció és a digitális transzformáció elterjedését az egyes iparágakban,
e folyamatba minél inkább be kell kapcsolni a hazai KKV-kat is.
Szakmai szervezet is alakult
Negyven alapító taggal megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, köztük számos magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozás, oktatási intézmény, kutatóintézet, valamint ágazati szakmai szervezet. A tagok tevékenységük során támogatják a hazai startup és KKV ökoszisztéma információhoz jutását, felkészítését, a lehetőségek bemutatását. A szervezet célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különösen a digitális gyártás és a dolgok internete témakörökben, támogassa a jó gyakorlatok hazai elterjesztését.

Amit egy szakmunkás 10 évvel ezelőtt megtanult, arra öt év múlva már valószínűleg nem lesz szükség, ezért van szükség a folyamatos képzésre. Ennek érdekében hozta létra a kormány az Ipar 4.0 nevű platformot, ami többek között azt határozza meg, hogy hogyan kell a szakképzést átalakítani annak érdekében, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre. Rendkívül fontos, hogy a gazdaság minden területének át kell mennie az extenzív fejődésből az intenzívbe, vagyis a hatékonyság növelése a feladat a kkv-k esetében is. Ha megnézzük a statisztikákat, jól látszik, hogy jelen pillanatban a kkv-k hatékonysága elmarad az elvárt szinttől.

Forrás és tudás kell
Néhány sikeres magyarországi vállalkozás azért akad, amely megmutathatja az utat a többieknek. Ilyen például a KUKA Robotics, amely német tulajdonban, de magyar munkaerővel és Magyarországon gyárt a világ legnagyobb cégcsoportjainak összeszerelő-robotokat. A Mohanet, pedig telematikai megoldásokkal, szenzorokkal teszi mérhetővé és tervezhetővé a gyártási folyamatokat. Ez a két cég gyakorlatilag az ipar 4.0 okosgyárainak alapjait képes letenni, de nyilván ez csak két példa, nincsenek egyedül.

A hazai vállalkozások Ipar 4.0 evolúciójának ugyanakkor két alapvető gátja van: a tudás hiánya és a forráshiány.

A tudást és a legjobb gyakorlatokat a már jelen lévő külföldi, német cégcsoportoktól is célszerű lenne programokon keresztül átvenni (Audi, Mercedes, Deutsche Telekom, Bosch stb.). Ehhez egyfelől meg kell találni az Ipar 4.0 iránt érdeklődést mutató hazai KKV-kat és egy olyan digitalizációs fejlődési útra állítani, amely során a szaktudást képesek megszerezni. A szaktudás megszerzését követően, egyedi, a vállalkozás profiljához igazított üzleti-, beruházási-, és fejlesztési tervet kell elkészíteni, amely mentén megvalósítható az Ipar 4.0 ugrás.

A forráshiányt pedig állami és uniós programok útján lehet orvosolni. A kormány a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) indított, a “Modern Vállalkozások Programjában” a digitálisan felkészült (minősített) vállalkozások 1 és 24 millió forint közötti összegű, maximum 40 százalékig vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Illetve nemrégiben közölte az NFM, hogy ősszel újabb informatikai program indul: összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési – (IKT) eszköztárat a mikro-, kis és közepes vállalkozások.

A mi nagy lehetőségünk a beszállítói ipar?
Félreértés ne essék, a magyar kkv-knak első körben nem az a feladatuk, hogy megmentsék a világot, és valami teljes újba és ismeretlenbe ugorjanak bele digitalizáció címén. Ráadásul a realitás ma az, hogy a magyar kkv-k a beszállítói iparban, a német cégeken keresztül kapcsolódjanak be a negyedik ipari forradalomba. A németekkel ápolt szoros gazdasági kapcsolat ugyanis a mi egyik nagy lehetőségünk ebben a folyamatban a fejlődésre, amelyért egy sor ország a “fél GDP-jét” odaadná még akkor is, ha nagy külföldi cégcsoportoknak alkatrészeket gyártani vagy összeszerelő üzemeket működtetni nem is tűnik a világ legnyereségesebb és legjobb üzletének.

Ha viszont a kkv-k nem mozdulnak meg, akkor csúnyán lemaradnak. A negyedik ipari forradalom csúcsra fogja járatni a versenyt, és aki ebben nem tud helyt állni – ahogyan az ipari forradalmak idején megszokott – szépen eltűnik a süllyesztőben.

Az általam tervezett készülékek:
Az alább felsorolt készülékeket mint a fejlesztőmérnök állítottam elő. (kb. 23 év alatt. J) Elvi kapcsolási rajzok, NYÁK tervek és a működtető programok (Ha a készülékben van processzor!) Ez sokszor Windows-os kapcsolatot is igényel. (RS232-es és/vagy USB-s és/vagy Ethernet interfésznél)


BKV metró jegykezelő család: JK01, JK02, JK55: egy papír alapú „jegyre” dátumot, pozíciószámot nyomtat. Kezelési statisztikákat is tud. A készülékkel beléptetési feladatokat lehet ellátni, amit a belépő papíralapú dokumentummal igazolni is. tud. A többszöri kezelés kizárására a jegyből „kiharap” egy darabot, ami az újbóli kezelést, a nyomtatás megismétlését megakadályozza. Önálló üzemre képes, de távfelügyelettel is üzemeltethető.

BKV egyéb járműveire jegykezelő család: JK51, JK52, JK52H, JK52F, JK52FH: központi információ szerinti időpontot és pozíciószámot nyomtat (RS485 vagy IBIS vonalon) Opcionálisan önálló üzemben is működőképes, infra távvezérlővel (DC25, lásd később) kezelhető. Önálló üzemre képes, de távfelügyelettel is üzemeltethető. A G06-os (később) forgókereszttel üzemi beléptetőként is használható.

Ajtónyitó vezérlő: AN01: Dallas kulcs érintésre nyitást végző intelligens vezérlő. A belépési jogot egy átadható „kulcs” hordozza, ami egyszerű használati jogot képvisel. Egy egységhez akár több (sok) ilyen kulcs rendelhető. Új kulcsok egyszerűen „megtaníthatók”, adott kulcsok használatának joga visszavonható.

Érmebedobó nyílás és csatorna intelligens átbocsátó: BE01: kihorgászás-mentes érmebedobó nyílás mechanika vezérlője. Az érmebedobással működő készülékek ki vannak téve a megtévesztő használatnak. (Pl. cérnára kötött érme, hogy visszahúzható legyen.) Ez a készülék mechanikai és elektronikai együttműködés megvalósításával az ilyen visszaéléseket kiszűrhetővé, megakadályozhatóvá teszi.

Posta „sárga csekk” bélyegző szerkezet: CP21: a behelyezett csekkre időt nyomtat és bélyegzőlenyomatot készít. Infra távvezérlővel (DC25, lásd később) kezelhető. A csekkfelvételi munka megkönnyítésére szolgált. A három részes (régi piros) csekket is kezelte egy külön indító tálca segítségével.

Infra távvezérlő: DC25: 2×16-os vagy 2×20-as kijelzővel és tasztatúrával rendelkező infra távvezérlő. Maximum 128 Kbyte adat tárolására is alkalmas. Az önálló működésű, adatkapcsolattal nem rendelkező készülékek kezelése végezhető el vele. A kezelt készülék állapota, jellemzői lekérdezhetőek, eltárolhatóak az eszközbe. Az adatgyűjtési periódus után az eltárolt adatok lekérdezhetők, átmásolhatók (pl. egy PC-be lásd később SI25) ami azok feldolgozását lehetővé teszi.

EPROM emulátor: EMU: külső ROM-al működő processzoros egységek programtároló emuláció a párhuzamos porton keresztül módosítható tartalommal. (Fejlesztő segédeszköz.) Ennek használatával az éles készülék programja könnyen tesztelhető, módosítható az EPROM kényelmetlen csere procedúrájának (kivétel, UV-s törlés, programozás, visszatétel) mellőzésével.

Forgókereszt vezérlő: G06: áteresztő kapuk két irányú, motoros vezérlője. (Ki és beléptető kártyás rendszerek kapueleme.) Áthaladási kontrolt lehetővé tévő eszköz. Beépített érzékelője révén az esetleg megtorpanó személy esetén sem okoz balesetet. Kommunikációs eljárása(i) révén távoli beléptetési feladat ellátására is alkalmas.

Huzalozás ellenőrző: HE: maximum 64 pontos kábelköteg tesztelésére, ellenőrzésére öntanuló módon alkalmazható. Kábelköteg gyártását ellenőrzését, hibakeresését segítő készülék. A kijelzőjén a „megtalált” hiba helye és jellege található. (összekötés hiány, vagy többlet két vagy több pont között) Ez a hibátlan megerősítését, az esetleges hibánál a javítást jelentősen megkönnyíti.

Pénzszállító kazetta: ID10: biztonsági nyitással nyitható értékszállító kazetta elektronikája. A kazetta zárása, nyitása csak adott elektronikus eszközzel (Dallas kulccsal) végezhető. A benne tárolt értékhez csak a nyitó eszköz birtokosai férhetnek hozzá.

Áramhurkos és RS485-ös busz / RS232-es konverter: IS: Az áramhurkos és RS485-ös buszok átalakítása „hagyományos” RS232-es buszra. RSR232/20mA-es áramhurkos illesztő kártya. Nagy távolságú folyamatos (vezetékes) kapcsolattartási igény esetén a hagyományos RS232-es interfész nem használható. Az áramhurkos átalakító a hagyományos RS232-es interfész tulajdonságait alakítja át olyan módon, hogy a távolságtól független kommunikációt képes megvalósítani. Kiegészítésként meg az adott eszköz jelenlétét is detektálni képes. (Pl. vezetékszakadás érzékelése.) RS485-ös hálózat (is) kezelhető hagyományos RS232-es kezelési módokkal.

BKV-s jegyárusító automata család: J60, J90: A közlekedési jegyeket helyben nyomtató árusító gép. Érmefelismerő készülékkel ellátva biztosítja a jegyvásárlást. A J60 csak a jegy árának többszörösére ad jegyet, a J90 visszaadásra is képes. Együttműködésre képes a BE01 érmecsatorna kezelővel és a DC25 távvezérlővel. (Lásd előbb.)

BKV-s jegyárusító internetes kapcsolattal: MS15: ennek a készüléknek a kártyás fizetés (OTP) HW és SW modulja. A PC-s alapon megvalósított jegyárusító automata fizetési módjainak (érme, bankjegy) kiegészítése kártyás fizetéssel, ami a kártyaolvasót, PIN tasztatúrát és az internet kapcsolatot lehetővé tévő modemet foglalja magába. Ezek adatkapcsolati kommunikációja a „távoli” bankkal biztosítja a fizetés hiteles módját.

BKV-s jegyárusítók tápegysége: JT11, JT51: A rendelkezésre álló tápfeszültségből, ami HÉV-en 110V DC vagy például a buszokon 12..50V belső táp 24V-os feszültség előállítása. Különösen egyedi megoldás, hogy a buszokon működő 24V-os tápellátást igénylő jegykezelők, jegyárusítók hogyan működjenek az önindító használata közben, amikor az akkumulátor feszültsége akár 12V-ra csökken, vagy „rábikázáskor”, amikor akár 48V-os a feszültség.

Frekvencia beállító műszer: OBEA: Órával (RTC) rendelkező gyártmányok frekvenciájának finomhangolását (beállítását) lehetővé tévő nagypontosságú mérőeszköz. Önálló órával (RTC) működő elektronika oszcillátorának gyártáskori beállítása szükséges, mivel az alkalmazott 32768 Hz-es kvarcok nem abszolút pontosak. A készülék saját – kivételesen pontos – időalapja megbízhatóan megmutatja az eltérést, ami finomhangolással nullához közelivé tehető.

Érmeszámláló: PC02, PC03: Nagymennyiségű fémpénz számlálását, adott számnál történő megállást (zsákoláshoz) lehetővé tevő mechanika elektronikus vezérlése. Nagyon intenzíven használható akkor, ha valamilyen perselyes érmebegyűjtésnél a beérkező nagy mennyiségű érmék pontos számára van szükség. Hasonló feladat az érmemennyiség adott darabaszámra történeő elválasztása a befizetés előkészítéséhez.

Raktári anyagkereső rendszer: PTL, PTLV: sok anyagféle gyártmányhoz való összekészítésére („kittingelésre”) alkalmas raktári segédberendezés. Egy „nagy” raktárban a gyártáshoz szükséges anyaglista összekészítésénél az egyes anyagféleségek mellett található kijelző mutatja, hogy a kívánt gyártási folyamathoz az adott anyagféleségből hány darab szükséges. A nyugtázás után a kijelző elsötétül. A polc elején elhelyezett kijelző mutatja, hogy az adott polcról hány féle anyag gyűjtendő be. Ha egy anyagféleség nyugtázásra kerül, a kijelzett mennyiség egyel csökken, nulla esetén elsötétül.

PC és DC25 kapcsolattartás: SI25: A DC25 távvezérlő jeleit, adatait a PC-re USB porton keresztül a PC-n megjeleníteni alkalmas eszköz. A DC25-ös távvezérlővel hordozandó adathalmaz beállítása, és a benne található adatok beolvasására való segédeszköz. A PC-hez USB-n keresztül csatlakoztatva a háttérprogram kezeli az SI25-ön keresztül a DC25-öt.

Multiszéf család: TP, TP17, TPUSB: Jelszóra, időre nyíló bank-pénztári fiókok vezérlőegysége. A változatos banki igények miatt széleskörű opcionálásra van lehetőség. RS232-es, USB-s, vagy Ethernet kapcsolat. (Az egyik bank kérésére TCP/IP kapcsolat-RS232-es konverter PC-s szoftverrel is.) A pénztári rablások esélyének hatékony csökkentésére a pénztárakba olyan szerkezet került, ahonnan jelentős készpénz kifizetését csak – adott – „hosszú” idő után eszközölhető. A fiókok nyitását végző elektronika adja meg az előírt működést

RS485 USB konverter: U485: A PTLV családhoz kifejlesztett, de általánosan használható USB-s modul. RS485-ös külső eszköz közvetlenül nem csatlakoztatható a PC-hez. Az eszköz használatával az USB-be csatlakoztatott konverter kompromisszumok nélkül kezeli az RS485 hálózatot.

Érkeztető-bélyegző gép: UF40: általában a bankba beérkező átutalási nyomtatványok időbélyegzésére használják. A szerkezet alá behelyezett papír alapú nyomtatványra időkóddal és megfelelő szöveggel kiegészített igazolást nyomtat. Pl. a bankban leadott átutalási nyomtatvány azonnal „igazoltan” vissza is adható, jelezve, hogy „már nyilvántartásba vették”, és az átutalás megtörténik.

Nagyméretű számláló: VS: munkahelyek fölött látszó nagyméretű (127 mm) kijelzővel láthatóvá kívánták tenni, hogy a napi tervből még hány egység vár teljesítésre. Infra vagy Ethernetes kapcsolattal. Sorozattermékeket előállító munkacsoportoknak inspiráló a látvány, hogy még mennyi a teljesítésre váró mennyiség. Az is előny, hogy ilyenkor a hasonló feladatú munkacsoportok között verseny tud kialakulni a másik teljesítményét látva. A leadott munkadarab átvételét követően a kijelzett darabszám módosul. (Kívánság szerint csökken, azaz a hátralévő darabszám látható, vagy növekszik, azaz a már átvett darabszámot mutatja.)

Naplózó gép család: VX41, VX42, O42: pénztári célfeladatokat ellátó kijelző-tasztatúra, nyomtató egység, amely kis méretével hódított. A PC-s világ előtt az egybeépített hármas nagyon népszerű volt, pl. az OTP ezzel készítette a valuta-kiviteli bizonylatot. Nem volt szükséges nagy hely a kijelző-, számítógép-, nyomtató hármashoz. A kívánság szerinti célszoftverrel volt szállítva.

Asztali digitális óra: AO: a szokásos hanggal ébresztésen túl két elektromos (230V-os) készülék programozott ki és bekapcsolását lehetővé tevő szerkezet. USB kapcsolat is lehetséges. Saját használatra lett tervezve, hogy a kívánt időpontban akár kávéfőzőt, és rádiót is kapcsolhasson. A hátlapon található két 230V-os aljzatba dugható a be- vagy kikapcsolni kívánt elektromos eszköz.

Hőmérséklet kapcsoló: BH: Dallas kétvezetékes hőmérőcellával mért, előre beállított hőmérséklet-hiszterézis kapcsolása közbenső vezérlővel. (Dugaljba dugható hűtő-fűtő egységki-be kapcsolásához.)

Bináris kijelzésű óra: BO: „jópofa” ajándéknak szánt szerkezet, ami binárisan mutatja az időt, de ébresztéshez is használható.

16 csatornás videó-sztereó hang kiválasztó, előválasztó: BZ: 16 bejövő jelből ki lehet választani egy nyomógombbal, hogy melyik „menjen” tovább. Az Eger TV megrendelése. Egy külön kimenet van az előválasztáshoz, ami a átterhelhető az adott pillanatban az éles kimentre.

Malmi zsákszámláló: CNT: lisztes-gabonás zsákolásnál használatos LCD kijelzős számláló egység. Tápfeszültség nélkül is megőrzi az eddig számlált értéket. A szállító szalagon az elhaladó zsákok egy mechanikus kar elmozdulását számolja. Adott opcióban optoelekronikus kapuval is ellátható

Eseményrögzítő-távadó: DCM: széles körű eseményfigyelés, naplózás (általában mozgó objektumon, pl.: vasúti kocsi, kamion) és lekérdezhetőség GSM hálózaton. Vasúti hűtővagonok, vagy más időérzékeny szállítási feladatok monitorozási és naplózási értékek dokumentálható eseményrögzítése történik. Adott kiépítéssel GPS adatok is lekérdezhetők. (Hogy hol van most az adott objektum.)

Italadagoló-mérő egység: DCF: áramlásmérőhöz kapcsolható italmennyiség mérő és kijelző egység.

Zenegép vezérlő: EA: a zenegép és környezetével kapcsolatot tartó vezérlő.

Forgórész ellenőrző: FR: több tíz féle önindító forgórész tekercselés ellenőrzése zárlatra, szakadásra, elkötésre. Nagyáramú tesztelés, induktivitás mérés minden forgórész szeletre. Önindítók, egyenáramú generátorok sorozatgyártásánál használt minőségellenőrző eszköz.

Véletlen érték kijelző: GD: véletlen értéken alapuló számkitöltésbe segítő szerkezet. Olyan esetben, ha valaki szeretne valódi véletlen számokhoz jutni, ez a készülék adja meg a támogatást. A megrendelő kérésére a kijelzőkön a különböző típusú lottók kitöltéséhez adott véletlenszerű számokat.

Napkollektor vezérlő: GG: a napkollektor és a belső tároló hőmérséklete alapján hőcserélő vezérlő berendezés. Adott hőmérséklet hiszterézis beállítása szerint szivattyú ki és bekapcsolását végzi. Így csak akkor kerül működtetésre a hőcserélő szivattyú, ha „érdemes” azt megtenni.

Kapubeléptető: KB: Dallas kulcs érintéssel munkahelyi be és kiléptető rendszer. Önálló, de távolról lekérdezhető munkaidő nyilvántartást megvalósító alapegység.

LCD kijelző: KK04: négy helyiértékes LCD kijelző kis fogyasztással I2C buszon vezérelhető módon. A különböző igényeknél jelentkező négy számjegyű univerzális kijelző. Pl. az UF40 bizonylat érkeztető ezzel jelzi ki az aktuális időt, illetve az eddig érkeztetett bizonylatok számát.

Felvétel késleltető: KL: versenyautó belsejében működő videó-felvevő vezérlését, működési idejét nyilvántartó kártya. A megrendelő pontos leírást adott, hogy milyen indítási eljárások esetén kapcsolja felvételre a járműbe beépített videó kamerát. Tápellátás az autó belső tápjáról történik.

Kapcsolóóra: KO, KO02: „sok” kapcsolási időpontot nyilvántartani képes sínre szerelhető kapcsoló óra. Órán belüli, napi, heti, éves kapcsolási periódus kialakítási lehetőségek. Pl. közvilágítás kapcsolása egy évre előre beprogramozhatóan. 3 csatorna, 1024 időpont. Használják gombatermesztők szellőztetési programkapcsolójának is. USB-s felületen a kapcsolási program rugalmasan beállítható, módosítható.

Gabonaraktár hőmérő: LJ: két vezetékkel!!! „sok” ponton hőmérséklet mérés, szükség szerint riasztással. A gabona-halomba „belelógatott” hőmérőlánccal mélységi hőmérsékletmérés. Az estleges melegedés az eszköz kijelzőjén nyomon követhető, hanggal riasztás, vagy Ethernet hálózatra csatlakozás esetén hálózati üzenettel riasztás kiadható. Több féle kijelzés, mérési adatregisztrálás kialakítható

Malmi segédberendezés: MAL: Malmi átáramlási mennyiségek mérése, nedvességérték beállítása a kívánt értékre vízmennyiség szabályozással, az értékek távadásával. Az önbeálló mérlegek számlálásával az áramlási mennyiségek számíthatóvá, kijelezhetővé válnak. Ez a pillanatnyi állapot regisztrálását, megfigyelhetőségét teszi lehetővé. Ezzel a működési akadályok korán detektálhatók.

LED-es lakásvilágítás vezérlés: NAMI, NASP, NASZ: Egyszínű és RGB LED szalag, SPOT LED vezérlő egységek hálózatba kötve, lakásvilágítás vezérlésre. A megrendelő a saját tervezésű LED-es lakásvilágításához nem volt illeszthető egyik gyári egység sem. Egyedi – igen kifinomult – vezérlési kívánságát sem teljesítette egy „bolti” berendezés sem. A megbízás során folyamatos kapcsolattartással alakult ki az elképzelésekhez pontosan illeszkedő vezérlő elektronika hardvere, és az azt működtető program.

CNC lyukszalag olvasó emulálás: NEWVIL: NYÁK-üzemi CNC gép bemenő adatait PC-ről lyukszalag emulálással elvégző célhardver. Az „ősidőkben” a NYÁK gyártó üzemekben lyukszalagos olvasó egységek fogadták az NC, CNC fúróprogramokat. A PC-s korszak megjelenésével ezek a gépek a PC-n lévő fúró fájlokat emulátor közbeiktatásával fogadták úgy, mintha az lyukszalagon lenne.

Pneumatikus memória: PM: pneumatikus hengerek pozícióját „megjegyző” univerzálisan tanítható levegő vezérlés. Egy gyártási folyamat során megtanítható volt a szerkezet a pneumatikus munkahengerek állapotaira – megfelelő időfaktorral kombinálva – ami után a megtanított folyamatot tetszés szerinti számban „visszajátszotta”. Ha másik folyamatra volt szükség, akkor azt az újra ismét meg lehetett „tanítani”.

Áramlásmérő kijelző: FL: HAL elven működő áramlásmérőhöz mérő, és kijelző panel.

Sajtgyártás vezérlő: SAJT: a sajtgyártás folyamán előírt nyomás-idő karakterisztikát előállító vezérlő és kijelző panel. A „sajtmester” által beállítható nyomás- és idő-karakterisztika fázisai, és ez egyes fázisok közötti idő nyomon követhető a kijelzőn, miközben a nyomást a szerkezet folyamatosan az előírt értékre állította.

PC soros portján hőmérsékletmérés: SH: az RS232-es csatlakozóba épített egységgel a kivezetett két vezetéken keresztül „sok” pontos hőmérséklet mérése. Tápegység nem szükséges hozzá!!!

Méhkas súlymérő-GSM-GPS szerkezet: SK: A méhkas aljára szerelt súlymérő egység elektronikus kezelése. GSM egységként felhívva elküldi SMS-ben a méhkas súlyát, hogy kell-e már „pergetni” menni. A GPS modul az esetleges helyváltoztatás detektálásra – lopás – is módot adott.

RS232-es portról vezérelhető kijelző: SK01: LCD kijelző tartalmának beállítása soros porton keresztül.

RS232-es üzenetkonverter: SS: „sok” RS232-es adat átkonvertálása adatbázis-kapcsolat alapján, USB porton keresztül.

Multifunkciós készülék: VO: az Egerben működő „Csodák tornya” részére készített céleszköz.

LED-es lámpa feszültségváltó: WL: LED-es lámpa feszültségforrását a LED feszültségéhez igazító kis veszteségű feszültségváltó. A LED-es (zseb)lámpák nem a kisebb feszültségű akkumulátorokhoz vannak hangolva. Hogy a (zseb)lámpa teljes fényerővel működjön, ezért az akkumulátorok feszültségét (3×1.2V=3.6V) át kell alakítani 4.5V-ra (3×1.5V=4.5V)

16 csatornás PH érzékelők (4-20mA-es távadók) jelét fogadó és feldolgozó USB interfésszel rendelkező adatgyűjtő. RS485-ös kapcsolattal több készülék láncba köthető. Egy üzemben sok távadó működik. Ezek csoportos mérésének igénye esetén az átalakító ad lehetőséget a mérési adatok egyszerű feldolgozására. A mérés áramai lehetnek közös földponttal, vagy galvanikusan elválasztva is.

256 hőmérsékleti pontot mérni képes hőmérő interfész. 4 csatornán (4 X 2 vezeték) hőmérsékleti értékeket gyűjti, és USB, RS485, vagy Etherneten keresztül lekérdezhető. Power Over Ethernet (POE) tápellátás is lehetséges. Sok hőmérséklet mérési igény esetén egyszerű kiépítési mód. (Pl. egy iskola termeiben lévő hőmérséklet regisztrálása) A POE táplálás nagymértékben egyszerűsíti a kiépítést.

Modellvasút vezérlő és kezelő panel RFID technológiás azonosítással kiegészítve, az oktatási feladatok szórakozással egybekötött megvalósítására. A megvalósításnál 20 önálló világítás, 4 váltó, 4 piros, sárga zöld jelzőlámpa két vasúti kör vezérlésére volt szükség. Az egészült ki 4 RFID olvasó vezérlésével, beolvasásával. Ethernetes és USB-s kapcsolat is lehetséges a vezérlőpanellel. A kézi vezérlő-irányító panel teszi teljessé a modell működését.





Keresztes Péter
pluszs@pluszs.hu